Written by A Brandtailor öt kulturális terület legutóbbi NKA-döntéseit dolgozta fel. A vizsgálat a közgyűjteményi, az épített örökségi, az anyanyelvi kulturális, a hagyomány- és ismeretátadási, valamint az előadó-művészeti támogatásokat foglalja össze.
Az adatbázisban 1495 támogatási döntés szerepel, összesen 1,592 milliárd forint értékben. A támogatásokat 880 különböző kedvezményezetti névhez lehetett kapcsolni.
Az elemzés legfontosabb tanulsága, hogy a teljes támogatási rendszer nem néhány kiemelt szereplő köré koncentrálódik. Sokkal inkább egy szélesen terítő, ugyanakkor erősen szétaprózott finanszírozási modell rajzolódik ki.
A legfontosabb számok
- 1495 támogatási döntés;
- 1,592 milliárd forint megítélt támogatás;
- 880 különböző kedvezményezetti név;
- 1,07 millió forintos átlagos támogatás;
- 700 ezer forintos medián;
- a döntések 77,9%-a legfeljebb egymillió forintról szólt;
- mindössze 38 támogatás érte el az ötmillió forintot.
Az átlag és a medián különbsége arra utal, hogy néhány nagyobb összeg felfelé húzza az átlagot. A tipikus támogatás valójában inkább 500 ezer és egymillió forint közé esik.
Ez azt jelenti, hogy az NKA vizsgált döntései elsősorban nem teljes intézményi működéseket finanszíroznak, hanem kisebb projektekhez, rendezvényekhez, produkciókhoz, kiadványokhoz, képzésekhez és állományvédelmi feladatokhoz járulnak hozzá.
Nem néhány szervezet vitte el a pénzt
A tíz legnagyobb összesített kedvezményezett együtt mintegy 145,7 millió forintot kapott. Ez a teljes vizsgált támogatási összeg 9,15%-a.
A tíz legnagyobb egyedi támogatás részesedése még ennél is kisebb: együttesen a teljes összeg 5,87%-át teszik ki.
A legnagyobb összesített kedvezményezettek:
- Magyar Levéltárosok Egyesülete – 23,44 millió Ft;
- FISZ, Fiatal Írók Szövetsége – 20 millió Ft;
- Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület – 15,5 millió Ft;
- Győri Balett – 13,5 millió Ft;
- Magyar Építőművészek Szövetsége – 13,03 millió Ft;
- Szépírók Társasága – 13 millió Ft;
- ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja – 12,7 millió Ft;
- Kortárs Balettért Alapítvány – 12,6 millió Ft;
- Miskolci Nemzeti Színház – 11 millió Ft;
- DADU-ART – 10,9 millió Ft.
A lista többféle intézménytípust tartalmaz: országos szakmai szervezeteket, kulturális egyesületeket, kutatóhelyeket, önkormányzati vagy állami hátterű intézményeket és független előadó-művészeti szereplőket.
A teljes rendszerre tehát nem igaz az az általános állítás, hogy néhány kedvezményezett vitte volna el a keret meghatározó részét. Egy-egy szakágban vagy pályázati jogcímben ettől még kialakulhat erősebb koncentráció, de ez nem vetíthető ki automatikusan az egész támogatási rendszerre.
Nagyon eltérően működnek a kollégiumok
A vizsgált kollégiumok nem ugyanazt a finanszírozási modellt követik.
| Kollégium | Döntések száma | Megítélt támogatás | Átlagos támogatás |
|---|---|---|---|
| Hagyomány és ismeretátadás | 578 | 439,4 millió Ft | 760 ezer Ft |
| Közgyűjtemények | 455 | 345,4 millió Ft | 760 ezer Ft |
| Előadó-művészetek | 231 | 325,7 millió Ft | 1,41 millió Ft |
| Anyanyelvi kultúra | 46 | 245 millió Ft | 5,33 millió Ft |
| Épített örökség | 185 | 236,9 millió Ft | 1,28 millió Ft |
A Hagyomány- és Ismeretátadás Kollégiuma nagyon sok, jellemzően kisebb összegű támogatást ítélt meg. Az Anyanyelvi Kultúra Kollégiumánál ezzel szemben kevés, de lényegesen nagyobb támogatás szerepel.
Az anyanyelvi kulturális döntések az összes támogatási döntésnek csak 3,1%-át adják, miközben a teljes összeg 15,4%-a ehhez a területhez került.
Ezért félrevezető lenne kizárólag a nyertesek száma alapján összehasonlítani az egyes kulturális területeket. Az átlagos támogatások között több mint hétszeres különbség van.
Mire jutott a legtöbb pénz?
A legnagyobb támogatási jogcímek a következők voltak:
- közművelődési és népművészeti rendezvények: 244,4 millió Ft;
- hosszú távú kiadói programok: 189 millió Ft;
- egyéb rendezvények: 178,1 millió Ft;
- színházi és táncprodukciók megvalósítása, illetve felújítása: 155 millió Ft;
- közgyűjteményi állományvédelem: 124,2 millió Ft.
A támogatások koncentrációját részben maguk a pályázati kiírások határozzák meg. Egy hosszú távú kiadói program vagy egy műemlék helyreállítása természeténél fogva nagyobb összegű támogatást igényel, mint egy kisebb rendezvény, szakmai út vagy alkotótábor.
Budapest több pénzt kap, mint amennyi a döntésszám alapján következne
A budapesti című kedvezményezettek 422 támogatási döntésben szerepelnek. Ez az összes döntés 28,2%-a.
A hozzájuk kapcsolódó támogatások összege ugyanakkor 622,9 millió forint, ami a teljes összeg 39,1%-a.
Budapest tehát nemcsak sok támogatást kap, hanem az átlagosnál nagyobb összegekhez is jut. Ugyanakkor a döntések több mint 70%-a és a támogatási összeg közel 61%-a nem budapesti címekhez került.
A legerősebb vidéki és határon túli központok:
- Győr – 41,1 millió Ft;
- Szeged – 39,1 millió Ft;
- Pécs – 38,4 millió Ft;
- Kolozsvár – 26,2 millió Ft;
- Miskolc – 25,9 millió Ft;
- Debrecen – 24,9 millió Ft.
A települési adatokat azonban óvatosan kell értelmezni. Egy szervezet székhelye nem feltétlenül azonos azzal a településsel vagy térséggel, ahol a támogatott program ténylegesen megvalósul.
A rendszer fő problémája a szétaprózódás
Az NKA a vizsgált döntésekkel sok kulturális szereplőt elér, de gyakran olyan kis összegekkel, amelyek önmagukban nem elegendők egy teljes program vagy produkció finanszírozásához.
A 700 ezer forintos medián azt jelenti, hogy a támogatások fele nem érte el ezt az összeget. A jelenlegi bérek, utazási, technikai, kommunikációs és produkciós költségek mellett ezek a támogatások sok esetben csak kiegészítő forrásként használhatók.
Ez a modell kétféle problémát okozhat:
Egyrészt a nyerteseknek további támogatást, saját bevételt, önrészt vagy intézményi hátteret kell találniuk a program megvalósításához.
Másrészt egy néhány százezer forintos támogatáshoz is pályázati adminisztráció, szerződéskötés, pénzügyi elszámolás, szakmai beszámoló és ellenőrzés kapcsolódik. Felmerül ezért, hogy az adminisztratív költség arányban áll-e a megítélt támogatással.
Mit lehet megállapítani a döntési listákból?
A nyilvánosan hozzáférhető adatokból pontosan megállapítható:
- ki kapott támogatást;
- milyen programra kapta;
- mekkora összeget ítéltek meg;
- melyik kollégium és pályázati jogcím keretében született a döntés;
- hogyan oszlanak meg a támogatások a kedvezményezettek, szakágak és települések között.
Ezekből az adatokból azonban nem derül ki:
- összesen hány pályázat érkezett;
- mekkora összeget igényeltek a pályázók;
- milyen pontszámokat kaptak;
- milyen szakmai indoklás alapján született a döntés;
- kik maradtak támogatás nélkül;
- miért kapott az egyik pályázó nagyobb, a másik kisebb összeget;
- milyen szerepet játszottak a döntésben szakmai, intézményi vagy politikai szempontok.
A nyertesek névsorából ezért önmagában nem lehet bizonyítani sem a döntések szakmai igazságosságát, sem azok politikai elfogultságát.
Az összeférhetetlenség kezelése sem látható teljesen
Az NKA a csillaggal megjelölt pályázatoknál jelzi, hogy valamely kollégiumi tag érdekeltsége miatt a támogatásról minősített többséggel döntöttek.
Ez fontos formális garancia, de nem helyettesíti a részletes szakmai indokolást. A nyilvánosság számára nem válik világossá, hogy pontosan milyen érdekeltség állt fenn, az érintett tag hogyan maradt ki a döntésből, és milyen mérlegelés alapján állapították meg a támogatás összegét.
A kollégiumi tagok kinevezése és a minisztériumi delegálás intézményi jelentőségű. Ezért nemcsak az aktuális testület névsorának, hanem a kinevezések, az összeférhetetlenségek és az egyes döntések közötti felelősségi láncnak is követhetőnek kellene lennie.
Mi lenne szükséges az érdemi szakmai ellenőrzéshez?
A döntések valódi értékeléséhez a nyerteslistákon túl legalább a következő adatok nyilvánosságára lenne szükség:
- a beadott és az érvényes pályázatok száma;
- az egyes pályázók által igényelt összeg;
- az értékelési szempontok és pontszámok;
- a támogatási javaslatok rövid szakmai indokolása;
- az elutasított pályázatok listája vagy legalább összesített adatai;
- a döntéshozók összeférhetetlenségi nyilatkozatai;
- a döntésben részt vevő és abból kizárt tagok feltüntetése.
Ezek nélkül a pénz elosztása számszerűen elemezhető, a döntések szakmai megalapozottsága azonban nem ellenőrizhető teljes körűen.
Összegzés
A vizsgált NKA-döntésekből három nagyobb következtetés adódik.
Az első, hogy a teljes támogatási keretet nem néhány kedvezményezett kapta meg. A pénz viszonylag széles körben oszlik meg, és a tíz legnagyobb támogatott együttes részesedése is alig haladja meg a kilenc százalékot.
A második, hogy a rendszer nagyon sok kis összegű támogatásból áll. Ez hozzáférést biztosít sok kulturális szereplő számára, de nem feltétlenül teremt stabil vagy kiszámítható finanszírozást.
A harmadik, hogy a nyilvánosság az elosztás eredményét látja, de a döntések indokait nem. A leginkább adatokkal alátámasztható szakmai kritika ezért nem az, hogy néhány szereplő elvitte a teljes támogatási keretet, hanem az, hogy a döntések szakmai indokoltsága a jelenlegi nyilvánosság mellett nem ellenőrizhető.
Töltsd le a teljes elemzést
A részletes, 18 oldalas elemzés és a kereshető Excel-adatbázis – a feldolgozott döntésekkel, pályázati azonosítókkal és az eredeti forrásoldalakkal – ingyenesen letölthető: NKA-elemzés letöltése →
Az elemzésről
Az összefoglalót a Brandtailor készítette az NKA 2026 augusztusában hozzáférhető kollégiumi döntési listái alapján. A részletes elemzés és a kereshető Excel-adatbázis tartalmazza a feldolgozott döntéseket, a pályázati azonosítókat és az eredeti forrásoldalakat.
Az anyag szerkesztőségi feldolgozásra és idézésre a Brandtailor, valamint az NKA nyilvános döntési listáinak forrásként történő megjelölésével használható fel.